"A pedagógia lelke olyan szakmai könyv, amely nem csupán a nevelésről szól, hanem arról a belső erőről, amely a tanítást élővé és emberivé teszi, és a nevelést mély emberi és etikai viszonyként értelmezi, amit a módszertan kiszolgál. A szerző érzékenyen és árnyaltan mutatja be, hogyan válik a pedagógus szerepe hivatássá, amelyben a tudás átadása mellett az emberformálás kapja a központi szerepet. „A pedagógia lelke ott kezdődik, ahol a szabályok mögött megjelenik az ember iránti mély tisztelet.” A könyv ajánlott mindazoknak, akik a nevelésben nemcsak technikát, hanem értéket és küldetést keresnek."
- Prof. Dr. Gyarmathy Éva (egyetemi tanár, klinikai és neveléslélektani szakpszichológus)
"Ahogyan Vilmos tanít – megfogó történeteivel, személyes példáival és lelkesedésével –, úgy írta meg ezt a könyvet is. A "Pedagógia lelke" mindenkinek szól, akinek szívügye saját és környezete elméinek, lelkének és kapcsolatrendszerének fejlesztése. Ez a kötet egyszerre vallomás, útmutatás és inspiráció: élő bizonyítéka annak, hogy a pedagógia nem csupán szakma, hanem hivatás és életforma."
- Dr. Stonawski Tamás (tanár, költő és festőművész)
"Ment-é a könyvek által a világ elébb ?
Vörösmarty 1844-ben feltett kérdésére - Gondolatok a könyvtárban - a válasz nem mindig IGEN ! Persze ez is csak akkor igaz válasz ha nem megfelelő közegben teszük fel a kérdést. A most kézbe fogott - s elolvasott KÖNYV - csakis az igen választ adja. Egy kiváló pedagógus éveit. vívódásait, eredményeit, kudarcait, elveit ismerjük meg. Olyan életterületeket figyelhetünk, amelyekre -ismerve a szerzőt - nem is gondoltunk... Hozzá kell tenni, hogy aki állt katedrán az előbb-vagy utóbb, de el kell, hogy jusson odáig. hogy feltegye magának a kérdést: jól csinálom, van-e értelme, hasznot hajtok-e a környezetnek ?
Pontosabban a műben is olvashatjuk e önmarcangolást: "Van-e örömszerzés a tanításban ?" (PINK) Lehet költőinek, vagy álszentnek vélni e gondolatot, de kapjuk a választ is: A KUDARCOT LEGYŐZNI - ez a mindennapi feladat. Ezt pedig csak igényességgel, következetességgel, kitartással, céltudatossággal lehet elérni.
Sorjáznak a gondolatok, s ezek közül csak néhány, amelyek a mű olvasása közben felötlött:
Tanítani és tanulni - milyen könnyűnek hat a két tevékenység, holott a kettő nincs egyedül, csakis együtt.
Lépések és vívódás - jól tettem-e, hasznot hajtottam-e ?
Kreativitás- minden alkalommal újat adni, alkotni!
Folytatva: hányszor tesszük fel magunknak is a kérdést egy-egy nehéz. vagy csak annak vélt nap után : jól csináltam ? A választ csak akkor adhatom meg objektíven, ha pontos adatokat közlök magammal, magamról a tetteimről!
Fontos az önértékelés, a mások figyelése, az értékelés. A módszerek...
(Nem mellékesen, de így zárójelben: Bem József beígért elfenekelése egy életre irányt
mutathat egy kezdő pedagógusnak....)
Egy szuszra nem lehet, nem érdemes elolvasni e munkát, mert oldalanként szabadít fel gondolatokat, ad irányt, példát. Ugyanakkor megismerhetjük a honnan-hova utat, amelyen a szerző átvágta magát. Példát ad kitartásról. céltudatosságról, elkötelezettségről.
Igen így!
Tanuljuk meg feszegetni a határokat, s a kijelölt - a magunk által kijelölt -úton igenis igyekezzünk végigmenni, s tudjuk, hogy amit elértünk azt - általában - csakis magunknak köszönhetjük...
A sport példái - számomra - örömet szereztek, hiszen nem, vagy nem csak az eredményeket figyelhetjük, hanem párhuzamot kapunk a két oldal vívódásairól, a határozott, céltudatos életvitelről.
Itt az ajánlás végén kell, kellene néhány még felemelőbb gondolatot írni...
Helyettük csak három szó: OLVASSÁK EL!
ÉRDEMES!"
- Gulyás László (Feleki- és életműdíjas sportújságíró, szerkesztő, sportriporter)
"Amikor diák voltam, a katedrán előttem mindig félistenek, érinthetetlenek álltak, akiket tiszteltem, és féltem. A szerző rendkívül szórakoztató, anekdotákkal teletűzdelt, ugyanakkor elgondolkodtató könyvét elolvasva megismerhető egy félisten mögött az igazi ember, aki egyszerre kiváló pedagógus, tudós, gyarló lény, humanista, szülő, világutazó, sportoló, innovatív kreatív elme, fanatikus futballrajongó, filozófus mester, de örök tanítvány is, akit mindenki úgy ismer: “Vili bá`. Örülök, hogy összesodort minket az élet, és őszintén sajnálom, hogy már nem lehetek a diákod, akiket ezúton irigylek."
- Dr.Timmermann Gábor (szülész-nőgyógyász főorvos)
"Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek
Nagyon közel áll hozzám a megfogalmazott írás mert én is tanulok folyamatosan az élet folyamán"
- Tullner Csaba (kreatív séf)
